2018. június 3., vasárnap

Nagy Bálint: Hitvallás

A változatosság kedvéért egy "legújabbkori" magyar költő versét hozom, ami mentes minden fennköltségtől, és még fordítanom se kellett! Everybody wins.

Hitvallás

Én hiszem, hogy mindenki megtalálja végül,
Mily mód hagy egy darabot magából emlékül.

Ahhoz, mivel én épp nyomot hagyok,
Nem kell, csak egy toll, papír s gondolatok,
Melyek által jót és rosszat egyaránt mondhatok,
Például azt, hogy ha te is úgy akarod,
Én lehetek a szerelmed, vagy lehetek a sóhajod,
S amíg mélyen érző, hasogató szívem dobog,
Kezeimből ömlenek az oltári vagy nem épp frankó sorok.

Ha kedvem tartja, én ellopom a rímeket,
Hisz a művészeknek hála mindig van miből merítenem.
Hasznosabb is lehetnék, óvva ezáltal a holnapot,
De te is épp itt vagy, és ezt a szemetet olvasod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése